Mianmar

 

A munkánk lényegéről :

Országos vezetői hálózat kialakítása és felkészítése az emberi vagy természet okozta katasztrófák elhárítására a lakosság védelme érdekében Mianmarban

 

Aktuális program részletesebben:

Nemzetközi munkánk része katasztrófák bekövetkeztekor az azonnali segítségnyújtás és a hosszú távú fejlesztés a helyreállítási munkák idején. Szervezetünk 1996 óta több tucat nemzetközi bevetésen vett részt természeti és ember által okozott katasztrófáknál. A különféle országokban helyi partnerek és helyi munkaerő bevonásával dolgozunk. A BSZA nemzetközi és hazai szinten is ismert és elismert, partnereinkkel a programok lezárása után is jó kapcsolatot ápolunk. Ez a programunk is két helyi partnerünk bevonásával valósul meg, törekedve a helyi lakosság tudásának, ismereteinek gyarapítására és életminőségük jobbítására.

Bármely katasztrófa meg tudja zavarni, akár megszüntetni az alapvető szolgáltatásokat, mint például az egészségügyi ellátás, áramszolgáltatás, vízellátás, szemét és szennyvíz-elvezetés, közlekedés, szállítás, üzemanyag-ellátás és a kommunikáció. A program Mianmar lakosságának megóvására, védelmére és felkészítésére koncentrál, csökkenti az emberélet veszélyeztetettségét, a közvetlen és közvetett környezet károsodását. A BSZA módszertant biztosít a katasztrófák túlélésére, megelőzési technikákat a károk csökkentésére, valamint útmutatót extrém helyzetek adta akadályok leküzdésére. Szervezetünk a helyi közösségek vezetői számára képzést és tréninget valósít meg elméleti és gyakorlati módszerek átadásával. A gyakorlatban használható eszköz csomagokat állítunk össze, amely egyfajta túlélő felszerelésként tud funkcionálni katasztrófák idején. A képzés felkészíti a lakosságot a fent említett szolgáltatások akadályoztatása esetére. A váratlan károk és akadályok komoly hatással vannak a károsultak egészségügyi, szociális és gazdasági hálózatára. A katasztrófa áldozatai pszichoszociális és mentális segítségre is szorulnak. A trauma fokának csökkentése és megelőzése szintén képzésünk része. A helyi közösségek vezetőit Rangoon városában képezzük, ők multiplikátorként adják tovább a lakosság számára a megszerzett tudást. A képzésen túl, a közösségek vezetőihez tartozó intézmények fejlesztését is vállaljuk, eszköztáruk és infrastruktúrájuk modernizálásával.

A projekt végére a közösségek vezetői felhalmoznak annyi tudást és eszközt, amellyel képesek lesznek a lakosságot megtanítani, hogyan lehet csökkenteni sebezhetőségüket, testi és lelki traumájukat és a környezetük kárait katasztrófák idején.

 

Korábbi munkáink Mianmarban

2008. május 2-án és 3-án a Nargis ciklon óriási pusztítást végzett Mianmarban. Az iravádi-divízióban, a sűrűn lakott rizstermelő deltában mintegy 140 ezer ember halt meg, vagy tűnt el. Az anyagi kár 10 milliárd amerikai dollár volt. Ez a mianmari történelem legsúlyosabb természeti katasztrófája volt. A Baptista Szeretetszolgálat a katasztrófa után mozgósította magyar, valamint a „Rescue24”-en keresztül a világ más országaiban lévő munkatársait. Ausztráliából hatan, az Egyesült Államokból ketten, tőlünk pedig szintén ketten indultak a segélyakció lebonyolítására.

Egyrészt technikai segítségnyújtásban, másrészt az orvosi-egészségügyi ellátásban kívántunk részt venni, tízfős csapatunkat ennek megfelelően állítottuk össze. Emellett gyógyszer és gyógyászati segélyszállítmányt is vittünk magunkkal.

A Baptista Szeretetszolgálat 2008. május közepe óta több váltással volt jelen Mianmarban. Az első két hónapban csak Rangunban és környékén dolgoztunk, ahová legalább 30 ezer belső menekült érkezett. A mianmari munka első fázisában a fővárosba és környékére érkező menekülteket segélyeztük. A belső menekülteket ellátó táborokban élelmiszerrel és ruházattal láttuk el az ott élőket. A segélyek kiosztásában helyi partnereink segédkeztek.

Később segítségnyújtásunk fókusza fokozatosan tevődött át a segélyezésről az újjáépítésre.

A helyi együttműködő partnereinkkel már 2008-ban együtt dolgoztunk a Nargis hurrikán pusztítása után. Akkori együttműködésünk során klasszikus segélyezési tevékenységeink (ivóvíz és élelmiszer ellátás, gyógyszer-segélyszállítmány) mellett, sheltert hoztunk létre, mezőgazdasági rehabilitációt végeztünk, vetőmaggal, vető-és szántóeszközök biztosításával helyi mezőgazdasági igényeknek megfelelő segélyezést folytattunk. A 2008-as természeti katasztrófa után mintegy két évig voltunk jelen Irrawaddy divízióban, az ország északi és déli részein és Rangoon városában, mindvégig szoros együttműködésben a Myanmar Baptist Convention-al és a Myanmar Baptist Churches Unionnal.

 

Érdekességek Mianmarról:

(Burma)

A XIX. század folyamán különböző burmai és más kisebbségi városállamok és királyságok elfoglalták az ország mai területét. 1824 és 1886 között Britannia meghódította és beépítette Indiai Birodalmába. 1937-ben különálló önigazgató gyarmattá vált, majd 1948-ban függetlenítette magát a Brit Nemzetközösségtől. 2008 májusában a Nargis-ciklon átvonult az országon, melynek következtében 138 ezer ember életét vesztette, valamint több tízezer ember megsérült és hajléktalanná vált.

 

Hivatalos nyelv: burmai

Vallás: buddhista 89%, keresztény 4% (baptista 3%, római katolikus 1%), muszlim 4%,

animista 1%, egyéb 2%

Népesség: 55 746 253 (2014. július) – 25./240 országból

Átlagéletkor: 27,9 év (2014)

Városi lakosság: a népesség 32.6%-a (2011)

Főváros: Nepjida (2005 óta)

Egy főre jutó GDP: 1700 USD (2013) – 201./229 országból

 

Nemzetközi vita: A burmai lakosság több mint fele más etnikai csoportokhoz tartozik, akiknek jelentős számú rokonsága a szomszédos országokban lakik. Az illegális kivándorlások miatt Bangladesben például 29 ezer rohingja, másnéven burmai muszlim menekült elhelyezése okoz problémát.

Belföldön kitelepítettek száma: 649 ezer fő (főleg a Kínával és Thaifölddel határos vonalakon a kormányzati erők felfegyverzett kisebbségi csoportok ellen indított offenzívája miatt) (2013)

Hontalan személyek száma: 808 075 fő (2014) – megjegyzés: ennek legnagyobb hányadát a rohingja muszlimok adják. A burmai állam nem ismeri el a rohingja népet, mint hivatalos nemzetet, és az 1982-ben hozott állampolgársági törvény alapján őket, mint “állampolgársággal nem rendelkezők” vagy “külföldi lakosok” kategóriájába sorolják. Mindemellett a burmai állam nem adja meg az állampolgárságot azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei illegálisan elhagyták az országot, vagy elmenekültek az üldözések alól.

 

Emberkereskedelem: Mianmarbanban a férfiak, nők és gyermekek a kényszermunkának, valamint a szexuális célú külföldi emberkereskedelemnek vannak kitéve. Legálisan és illegálisan felnőttek és gyermekek vándorolnak ki Kelet-Ázsiába és a Közel-Kelet területeire. A férfiak halászati vagy építkezési munkákra, a nők és kislányok a prostitucióra, valamint házi rabszolgaságba kényszerülnek. A burmai gyerekeket teaházakban, otthon végezhető iparágakban, ültetvényeken, vagy mint kéregetők dolgoztatják.