UKRAJNA, KÁRPÁTALJA

A munkánk lényegéről :

A kárpátaljai „Fogadj örökbe!” programon keresztül a Baptista Szeretetszolgálat Szürtén a hátrányos helyzetű, tehetséges magyar diákokat támogatja 2013 szeptemberétől, Mezőgecsén pedig az óvodai étkeztetés megoldását tervezzük.

Aktuális program részletesebben:

Bár Kárpátalja Magyarország szomszédságában helyezkedik el, számunkra mégis egy ismeretlen világ. Hányattatott történelmét jól jelzi, hogy az 1920-as évektől Csehszlovákia, egy rövid időre Magyarország, később a Szovjetunió, majd 1991-től a mai Ukrajna része, az utóbbi legkisebb közigazgatási területe.

Négy történelmi magyar vármegye – Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros – területén helyezkedik el, 1.25 millió lakossal. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint mára ebből mintegy 150 ezer magyar nemzetiségű maradt, ez az összlakosságának csak 12%-át teszi ki.

A határmenti magyarságnak talán itt a legnehezebb a sorsa. A falvak sorban néptelenednek el, a kilátástalan életkörülmények miatt már több száz településről elköltöztek a helybéliek, hogy a városokban próbáljanak szerencsét. Egy 2012-es közvéleménykutatás szerint a megkérdezett vidéki lakosok közül minden második szegénynek, minden 12. pedig nyomorban élőnek vallja magát. Ezen nem is lehet csodálkozni: a 2700 ukrán hrivnyás átlagfizetés az inflációtól függően is maximum 30,000 forintot ér, a legnagyobb válság idején pedig az állam évekig nem fizette ki a nyugdíjakat.

A Baptista Szeretetszolgálat „Fogadj örökbe!” programja egy évtizede működik folyamatosan Kárpátalja különböző magyarlakta településein. Segítségnyújtásunk kiterjedt az iskolai étkeztetésre, hátrányos helyzetű családok támogatására, a munkácsi romatelep mélyszegénységben élő lakóinak segélyezésére, az írástudatlanság felszámolására. A közelmúltban újabb településekről kaptunk segélykérést, és a körülményeket megismerve idén két helyen szeretnénk elindítani a „Fogadj örökbe!” gyermektámogatást:

Mezőgecsén és Szürtén.

Szürte egy Ungvárhoz közeli kis település, lakóinak több mint kétharmada magyar. A helyi két tanítási nyelvű iskola a három szomszédos falu magyarajkú gyermekeit is idevonzza, így mintegy 140 diák tanulhat anyanyelvén. Az 50-es évek elején épült intézmény megkopott, több helyen felújításra szorul. Hiányzik a kerítés, az iskolai könyvtár számára nincsen hely, az étkezőben és az osztálytermekben mállik a vakolat. Nincs fénymásoló, a számítógépteremben csak néhány elavult gép árválkodik, az  igazgatónő mindezek ellenére elsősorban a magyar nyelvű irodalmat és a magyar szemléltető eszközöket hiányolja leginkább.

Az ezerfős Mezőgecse csak öt kilométerre van a határtól és 95%-ban magyar nemzetiségűek lakják. A 70-es években épült kis óvoda remek szakmai munkát végez, saját forrásból számos fejlesztést megvalósított az elmúlt években: játszóteret építettek, bekerítették az udvart, vizesblokkot alakítottak ki, lecserélték a nyílászárókat és a padlót. Az óvoda mindezek ellenére is küzd az állandó helyhiánnyal, hiányos a konyhafelszerelése és a mosodája is. A legnagyobb probléma pedig az étkeztetés. Bár az állam elvileg finanszírozza az óvodai étkeztetést, az üres kincstár miatt a szükséges összegnek csak kis töredékét fizeti ki, azt is legtöbbször késve. A családok számára pedig olyan nagy teher az ebédpénz, hogy sokan inkább otthon maradnak a gyerekkel, csak fizetni ne kelljen.

A kárpátaljai „Fogadj örökbe!” programon keresztül a Baptista Szeretetszolgálat Szürtén a hátrányos helyzetű, tehetséges magyar diákokat támogatja 2013 szeptemberétől, Mezőgecsén pedig az óvodai étkeztetés megoldását tervezzük. Segítsen Ön is hogy a 140 magyar diák jobb körülmények között tanulhasson és a 45 kisóvodás étkeztetése megoldódjon!

Hogyan kapcsolódhat Ön is a segítségnyújtáshoz?

Támogasson egy évig egy kárpátaljai rászoruló gyermeket havi 3.000Ft-tal a Fogadj örökbe programon keresztül:

http://fogadjorokbe.baptistasegely.hu/karpatalja-felhivas/

Korábbi munkáink Kárpátalján

Érdekességek Ukrajnáról

Ukrajna volt a kelet-európai térség első szervezett államának, a Kijevi Rusznak a központja. Később azonban a belső vitái és a mongol betörések miatt legyengült és beépült a Litván Nagyfejedelemségbe, majd a Lengyel-Litván Unióba. Az azt követő évszázadok ukrán nacionalizmusát a Kijevi Rusz kulturális és vallási öröksége határozta meg. A XVIII. század második felében az Orosz Birodalom magába olvasztotta a néprajzilag ukrán területeket. A cári hatalom 1917-es összeomlása után Ukrajna rövid ideig függetlenné válhatott (1917-20), azonban a Szovjetunió hadserege elfoglalta és brutális módon mesterséges éhséget generálva 8 millió ember halálát okozta (1921-22 és 1932-33-ban). 1991-ben a Szovjetunió felbomlásakor Ukrajna elérte függetlenségét, azonban az átvett állami irányítás és a helyi korrupció megakadályozta a gazdasági reform, a privatizáció és a civil polgárijogok továbbvitelét. A 2012 októberében tartott választásokat a nyugati megfigyelők széleskörben kritizálták annak kormányzati csalással elért eredményei miatt. 2013 novemberében Janukovics ukrán elnök visszalépett egy Európai Unióval kötendő kereskedelmi és együttműködési megállapodásból, amely egy három hónapos tiltakozást vont maga után Kijev központi terén. A kormány annak érdekében, hogy szétoszlassa a tüntetést, 2014 februárjában erőszakot alkalmazott. Mindez összeütközésekhez vezetett, mely több tucat halálesetet okozott. 2014 március elsején az orosz elnök, Putyin elrendelte az ukrán Krím-félsziget invázióját arra hivatkozva, hogy az ott élő oroszokat megvédjék.

Hivatalos nyelv: ukrán

Vallás: ortodox (helyi, kijevi és moszkvai), ukrán görög katolikus, római katolikus,

protestáns, muszlim, zsidó (2013.)

(megjegyzés: Ukrajna lakossága túlnyomórészt keresztény ortodoxnak vallja magát,

azonban sokan nem határozták meg, hogy annak melyik ágához tartoznak.)

Népesség: 44 291 413 (2014. július) – 32./240 országból

Átlagéletkor: 40,6 év (2014)

Városi lakosság: a népesség 68.9%-a (2011)

Főváros: Kijev – 2,829 millió fős (2011)

Egy főre jutó GDP: 7400 USD (2013) – 139./229 országból

Belföldön kitelepítettek száma: 10 ezer fő (a Krím-félszigeten és Kelet-Ukrajnában kitört szeparatista erőszak következtében) (2014)

Hontalan személyek száma: 35 ezer fő (2012) (1991-ben, amikor Ukrajna független állammá vált, az állandó lakhellyel rendelkező személyek az állampolgárságot is megkapták, azonban többen nem éltek ezzel a lehetőséggel.)

Emberkereskedelem: Ukrajnában a férfiak, nők és gyermekek ki vannak téve a kényszermunkának és a szexuális célú emberkereskedelemnek. Az emberkereskedelem ukrán áldozatai nemcsak Ukrajnában, de Oroszországban, Lengyelországban, Irakban, Spanyolországban, Törökországban, Ciprusban, a Seychelle-szigeteken, Portugáliában, Csehországban, Izráelben, Olaszországban, az Egyesült Arab Emirátusokban, Montenegróban, az Egyesült Királyság területén és Tunéziában élnek. Az ukrán munkaerő-keresdekelem pedig a moldovai, üzbég, pakisztán, kameruni és azerbajdzsáni áldozatokat kebelez be.

Forrás: The World Factbook 2013-14. Washington, DC: Central Intelligence Agency, 2013. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/up.html

(Letöltés: 2014. június 18.)