Hétfőtől életbe lépett az úgynevezett „vörös kód”, amelynek lényege, hogy a szociális ellátórendszer intézményei kötelesek fogadni minden hajléktalan, bajba jutott embert.  

Kevesebbet beszélünk a hajléktalan emberekről nyáron, hiszen elsősorban a téli krízishelyzet idején hangzanak el a segítségnyújtással kapcsolatos figyelmeztetések.  

 – Indokolt a fokozott figyelem ilyenkor is? 

 – Teljes mértékben, hiszen nyáron a kiszáradás, a napszúrás, a túlhevülés és a hőguta okozhat komoly gondot, éppen ezért rendszeresen látogatjuk a közterületen élő embereket, viszünk vizet és információt arról, hogy miként lehet elkerülni a kánikula által okozott vészhelyzeteket, illetve mely intézményekben, miként juthatnak hűvös pihenőhelyhez és ivóvízhez, akik arra rászorulnak – mondta Dr. Miletics Marcell, a Baptista Szeretetszolgálat Utcafront részlegének vezetője, az ELTE szociális munkás tanszékének oktatója. – A hőség akár az életet is veszélyeztetheti, különösen azoknál, akik tartósan a tűző napon tartózkodnak és nem vesznek magukhoz elegendő ivóvizet. Különösen igaz ez az idős, a szív- és keringési betegségekkel küzdő, valamint a túlsúlyos emberekre, melyhez, ha alkohol, vagy egyéb drog használata is társul, akkor ez fokozhatja a hőguta kialakulását. A hőguta eszméletvesztéssel, extrém esetben akár halállal is végződhet, tehát mindenképpen indokolt a fokozott figyelem. Tapasztalataink szerint azonban a fagy sokkal inkább probléma. A tűző napsütés elől talán jobban el tudnak bújni az emberek, mint a hideg elől.  

 – Mi az oka annak, hogy a hőség ellenére is gyakran kabátban vannak ezek az emberek? Miért teszik ezt, őrzik a holmijukat? 

 – Ez is oka lehet. A hajléktalan ember számára a kabát az esti hűvösben még jól jöhet, és ha nem tudja lerakni, biztonságosan elhelyezni sehol, kénytelen azt folyamatosan magánál tartani.  

– Tehát a tél még mindig sokkal veszélyesebb a hajléktalan emberekre, mint a nyár?  

 – Az elmúlt téli krízisidőszakban heti egy alkalommal dolgoztam a fővárosi utcákon, és vagy egy tucat embert sikerült megmentenünk a fagyhaláltól. Persze ez nem csak a mi érdemünk, hanem azoké is, akik látva a bajban lévő embert felhívták a Diszpécser Szolgálatot. Lényeges lenne, hogy mind többen ismerjük ezt a számot, amely természetesen a kánikulai időszakban is fogadja a hívásokat. Budapesten a 06-1-338-4186-os számot kell hívni, vidéken általában célszerű a 112-es segélyhívón jelezni, ha valakit veszélyben lévő állapotban látunk akár télen, akár ilyenkor, a nagy nyári melegben.     

 – A vörös kód azt jelzi, hogy nincs kivétel, azaz minden hajléktalanellátással foglalkozó szociális intézménynek fogadnia kell a jelentkezőket, ha azok hűvös helyre kívánnak húzódni? 

– Igen, ez teljesen így van. Ha „vörös kód” idején a diszpécser telefonál, hogy érkezik valaki, akinek pihenésre van szüksége, akkor Menedékhelyünkön akár a folyosóra is ágyakat teszünk, ha más megoldás nincs. De nem csak a hajléktalanellátással foglalkozók, tulajdonképpen bármelyik bentlakásos intézmény kötelezhető arra, hogy fogadja a rászorulókat. Ez egy jó kezdeményezés, mert valóban az élet védelmét szolgálja. Ha valaki túlhevül, akkor ugyanúgy, mint a kihűlésnél egészségügyi személyzetre, majd lábadozásra van szüksége. De egyelőre idén nyáron még nem kaptunk olyan hívást, hogy fogadjunk be valakit. 

A vörös kód

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 65/E § ( 3) bekezdésében meghatározott vörös kód egy speciális figyelmeztetés, amelynek célja, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok esetén felhívja a szociális ellátórendszerek figyelmét az utcán élő embereket érintő veszélyekre. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára jelenti be a figyelmeztetést. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma jelentette meg a vörös kód kiadásával kapcsolatos protokollt, melyben hangsúlyozzák, hogy a segítő tevékenységek elsődleges feladata az élet védelme. A vörös kód akkor lép életbe, ha a nappali középhőmérséklet -10 alatti, vagy +27 fok fölé emelkedik. Ilyen esetekben a szociális intézményeknek kötelességük megnyitni a kapukat a bajba jutott, önmagát segíteni nem képes hajléktalanságban élő emberek előtt. 

A vörös kód érvényben léte alatt elsősorban a hajléktalanellátást nyújtó intézmények feladata a veszélyeztetett helyzetben lévő emberek elhelyezése. Azonban, ha ezekben nem megoldható az elhelyezés, akkor az adott területen található más bentlakásos szociális intézménynek (típustól, ellátási területtől, célcsoporttól függetlenül) kötelessége a vörös kód ideje alatt befogadni az arra rászoruló embereket. Tehát a bentlakásos intézményeknek csak akkor van elhelyezési kötelezettségük, ha a diszpécserszolgálat hozzájuk irányítja az elhelyezésre szoruló embereket.  

A befogadott személy számára krízisellátást kell nyújtani. Cél a testi épség megőrzése, a pihenéshez szükséges feltételek biztosítása, nyári időszakban a kiszáradás megelőzése érdekében megfelelő mennyiségű folyadék biztosítása. Fontos, hogy a vörös kód érvényben léte alatt a hajléktalan emberek mentesülnek az általános jogszabályi előírások alól. Ilyen például az ellátás igénybevételére vonatkozó jogosultságvizsgálat, az igénybevételi dokumentáció, a térítési díjra vonatkozó szabály.  

A vörös kód figyelmeztetés nem  kizárólag a szociális, segítő tevékenységeket végző emberekre vonatkozik, hanem minden egyes állampolgárra. Abban az esetben, ha bajba jutott, önmagáról gondoskodni nem képes emberre leszünk figyelmesek az utcán, az a feladatunk, hogy értesítsük a diszpécserszolgálatot, vagy hívjuk a 112-es számot!