Adományok a Haiti árváknak
Szerző: Süni Bejegyzés: 2014. március 04., kedd 16:23
Az utazás előtt kollégáink elméleti és gyakorlati oktatásban is részesültek, ahol szakemberek készítették fel őket az egészségügyi kockázatokra és az esetleges veszély helyzetekre. Ezen kívül biztonsági személyzet is elkíséri a csapatot.
A csapat a Szeretetszolgálat irányítása alatt felépült árvaházat, a Centre Source de Lumière-t (Fényforrás Gyermekotthon) és a Maison d’Espoir (Reménység Háza) nevű iskolát látogatják meg. A jövő héten iskolaszünet lesz, ezért kollégáink hozzájárulva az intézményekben folyó munkához kézműves, sportfoglalkozásokat és bibliaórát is tartanak a gyerekeknek. A Fogadj örökbe! programban résztvevő magyar támogatók, magán személyek, vállalkozók és iskolák elsősorban az oktatásban vagy szabadidőben hasznos ajándékokat – focilabdát, füzeteket, ceruzákat, színezőket és játékokat – küldenek a gyerekeknek.
A csapatot vezető munkatársunk Kim Bora – aki már több hónapot szolgált Haitin – elmondta: „Jézus szeretet parancsát követve megyünk hozzájuk. Megmutatjuk nekik, hogy milyen értékesek és ők is képesek az alkotásra. Beszélünk nekik Istenről, az ő szeretetéről és elmondjuk, hogy mi csak egy rövid ideig tudunk ott lenni, de Ő mindig velük lesz.”

KAPCSOLÓDÓ HÍREINK
A baptista iskolák központi tanévnyitója Nyírbogdányban
Kedves, bensőséges hangulatú eseményen, Szabó Balázs gospel énekes dalai, a kisdiákok műsora és néptánca mellett köszöntöttük ma délelőtt a tanulókat, szüleiket és a pedagógusokat Nyírbogdányban, a baptista iskolák központi tanévnyitó ünnepségén.
Mi is Érintők lettünk!
A Baptista Szeretetszolgálat és az Érintők kezdeményezés összefogott annak érdekében, hogy a kórházban rekedt kisbabák életét jobbá tegye.
Vakon, de nem világtalanul – János nem lát, de másokon segít!
Vajon hányan élnek olyanok körülöttünk, akik mindenféle apró bosszúságban a világvégét látják? Akik lélekben összezuhannak a szakmai sikertelenség, a magánéleti botlások miatt? Nekik érdemes volna megismerniük Hajner Jánost, aki még látta a szülei és a testvérei arcát, a fákat, a házakat – ezekre, és a színekre ma is emlékszik. Ám 9 évesen a sors örökre lehúzta a szeme előtt a fekete függönyt. Azóta vak, és egy ideje másokon segít.

BELSŐ MENÜPONTOK
